A gyorshajtás másokat és önmagát is veszélyezteti

A sebesség túllépése bizonyos üzemi körülmények között megzavarja a jármű tervezett teljesítményét, növeli a jármű terhelését és igénybevételét, valamint fokozza az alkatrészek kopását és károsodását. Különösen károsítja a kerekeket, megnövekedett kopást okoz az ugrások és csúszások miatt, növeli a súrlódási hőmérsékletet, és hajlamossá teszi a gumiabroncsokat az öregedésre és deformálódásra, ami a gumiabroncs kitöréséhez vezet.

A hosszabb sebességtúllépések megváltoztathatják a sofőr gyenge ingerekre adott reakcióját, és olyan ingerekre reagálhatnak, amelyeknek nem szabad választ kiváltaniuk, miközben késleltetik válaszukat azokra az ingerekre, amelyekre azonnal reagálni kell.

Amikor a járművezetők egy helyzetet fontolgatnak, nem csak az észlelési információkra támaszkodnak, hanem a tapasztalatokra is támaszkodnak az elemzéshez és az ítéletalkotáshoz. Nagysebességű vezetés közben, ha váratlan helyzet áll elő, még ha a vezető azonnal reagál is, időre van szüksége, hogy mérlegelje a legjobb lépést. Egyes balesetek a döntés meghozatalakor a másodperc töredéke alatt történnek.

A sebességtúllépések során a vezetőknek figyelmüket az előttük álló dinamikus helyzetre kell összpontosítaniuk, folyamatosan előzni és más járművekkel találkozni. Valahányszor előznek vagy találkoznak egy másik járművel, figyelmüket a külső környezetről a belső kezelőszervekre (fék, kuplung, kormányzás, gyorsítás) kell fordítaniuk, és ellenőrizniük kell a műszerfalat. Ezekben a rövid másodpercekben a többszöri figyelemeltolódás fáradtsághoz vezethet, és növeli a balesetek kockázatát.

A csökkent követési távolságok és a külső ingerek állandó beáramlása miatt a járművezetők jelentős szellemi és fizikai energiaelszívást tapasztalnak. Ez fáradtságot eredményezhet, és idővel álmosság léphet fel, ami jelentősen növeli a balesetek kockázatát.

Ha nagy sebességgel vezetnek, a sofőrök nemcsak saját járművük sebességét nehezen tudják pontosan megítélni, hanem hajlamosak alábecsülni a gyalogosok, kerékpárosok és más járművek sebességét is. Egy másik jármű előzésekor alábecsülhetik a szembejövő járművek sebességét és távolságát, valamint alábecsülhetik az előtte haladó jármű biztonságos előzéséhez szükséges távolságot. Ez gyakran késleltetett reakciókat eredményez, és növeli az ütközések vagy a kaparási balesetek valószínűségét.

A jármű sebességének növekedésével a figyelem fókuszpontja tovább tolódik előre. 50 kilométer/óra feletti sebességgel haladva a fókuszpont gyakran 305 és 601 méter között van előre. Ennek az előre fókuszálásnak köszönhetően a vezető látómezeje szűkül, a tisztaság csökken, és kihívást jelent a kis és lassan változó tárgyak azonosítása. Mire ezeket a tárgyakat a közelben észlelik, már túl késő lehet ahhoz, hogy a vezető megfelelően reagáljon.

A biztonságos vezetés az emberi érzékelésen múlik, de ha az észlelésre rendelkezésre álló idő túl rövid, az ember nem képes hatékonyan érzékelni.

Ha a sebesség túl nagy, akkor nehéz lesz elegendő útinformációt szerezni. Bár lehetséges a tapasztalatokra hagyatkozni a biztonságos vezetés érdekében, amikor az észlelés összhangban van a valósággal, ez nagyobb valószínűséggel vezet balesetekhez, ha ismeretlen utakon vezet.

A gyorshajtás csak kis mértékben csökkenti az utazási időt, de jelentősen növeli a kockázatot. Egy kis időmegtakarításért nem érdemes kockára tenni az életét.